Microphone

Ma Gombóc volt a soros, szóval reggel 7-kor indultunk, de még ki kellett vasalni a haját, és Suo nem egy fodrász zseni, így nagyon elszaladt az idő. 9-kor indultunk csak tovább, és Suonak háromnegyed 11-kor kellett átvennie Hajasbabától a mikrofont a projekt közös részéhez... És mi lett a dolgok vége?? Hogy nekem és Peace-nek kellett elmennie a mikrofonért, ami azért is volt izgalmas, mert még életünkben nem találkoztunk az arccal, aki Suo média tanára... Azt tudtuk, hogy az Árpád híd felé kell vennünk az irányt, mert ezt Suo megmondta, csakhogy mivel mi nem akartunk eltévedni, a rakpart korlátján kívül, a meredek tetején, a Duna mellett sétáltunk, ami sztem nem volt út. Zebrát találni így esélyünk se volt, de a híd alatt legalább a korlát nem akadályozott minket, így átkeltünk az úton, a tilosban, a rengeteg autó között, majd átlendültünk azon a kőfalon, ami ott volt, és így végül a HÉV megállójában értünk földet. Aztán ott keresgéltünk, és végül egy néni mondta, hogy rossz oldalán vagyunk a hídnak, szóval átmentünk Pestre. Ott folytattuk a keresgélést, ugyanis egy kis utcára számítottunk, azonban szembesülnünk kellett vele, hogy valamiért a rohadt forgalmas, 2x2 sávos utat ott utcának nevezik... Nem is tudtuk, hogy hogy talizzunk az arccal, és felhívtuk Suot, aki erre nagy nehezen kibökte, hogy Hajasbaba késik, és a villamos megállóba... Oda, ahonnan mi indultunk, mármint, amikor átértünk Pestre.... Szóval remek volt, de szerencsére megtalált minket a Hajasbaba, bár mondjuk el se kerülhettük volna egymást, mert olyan feltűnőek voltunk mindannyian.... Ezalatt Gombócék befejezték a dolgukat, Suo pedig bebizonyította, hogy nem megy neki a kommunikáció, ugyanis az egy dolog, hogy minket nem informált rendesen, de a szüleinknek elfelejtett szólni, hogy elmegyünk reggel, így ők azt hitték, hogy még itthon szunyálunk, és csak 11 körül döbbentek rá, hogy leléptünk... :DD
ÉLJ SZÍNESEN!!
Kiyonori :0)