Natsuyuki Rendezvous

Hazuki Ryousuke egy 22 éves fiatal, akinek mindennapi programja, hogy virágot vesz. A kis lyuk szerű lakás, amiben tengeti a napjait, már szinte megtelt a rengeteg különböző növénnyel. De tulajdonképpen miért is jó ez neki?? Az ok a szerelem, ugyanis Hazuki teljesen belehabarodott Shimao Rokkába, egy 30 éves, bájos nőbe, akinek saját virágboltja van. Csakhogy hiába telik-múlik az idő, semmilyen lépést se tesz a nő felé. "Munkatársat felveszünk" - Ez a felirat adja meg a kezdő lökést, hiszen Hazuki megragadja az alkalmat és jelentkezik, hamarosan pedig munkába is áll, sőt még odáig is eljut, hogy ajánlatot tesz Rokka-nak. Talán minden szép és jó lenne, tündérmesébe illő sztori alakulna ki, csakhogy egy kotnyeles szellem MINDENbe beleszól... Ő pedig nem más, mint a férj, ugyanis Rokka özvegy, fiatalon elveszítette élete szerelmét, a bogaras, szétszórt, beteges Shimao Atsushi-t.

"Látom dohányzol. Tüdőrákot fogsz kapni." Ezzel a két rövidke mondattal kezdi meg Shimao a beszélgetésüket, és ezzel győződik meg róla, hogy Hazuki valóban látja. És melyik férj örülne neki, ha megjelenne egy váratlan kérő, aki el akarja venni tőle szeretett feleségét?? Nem meglepő hogy ettől a perctől kezdve Shimao is mindent megtesz azért, hogy Hazuki elűzze, vagy legalábbis megakadályozza a kapcsolatot közte és Rokka között, persze ezt csak szóval tudja tenni, mert Hazukin kívül senki sem érzékeli, beleértve Rokka-t és a nővérét is. Természetesen Hazuki-t sem kell féltenünk, mert amint fellobban benne a szerelemmel vegyes győzni akarás, elindul, hogy elcsábítsa a kissé különc virágboltost, persze csak félénken, óvatosan.

Már az alaphelyzeten is látszik, hogy érdekes gondolatokat lehet kihozni az animéből, amit meg is tettek a készítők, kezdve azzal, hogy a gyász feldolgozását tették meg az egyik fő motívumnak. Rokka soha nem tette túl magát a férje halálán és lassanként a felszínre kerülnek az elfojtott gondolatai, és kiderül, hogy mégsem annyira vidám és boldog, mint amilyennek kívülről tűnik. Hazuki ezzel szemben pont olyan, amilyennek első ránézésre tűnik, nyálas, gyáva, és a teszetoszasága ellenére arra van mersze, hogy Shimaoval a lehető legbunkóbb legyen . Nyilván vannak olyanok, akiknek tetszik ez a stílusú karakter, én viszont ki nem állhatom őket, így hát nem meglepő, hogy nem tudtam Hazukinak drukkolni. Shimao teljesen más volt. Rengeteg hülyesége volt, ő például vállaltan, mindenkivel gyakran bunkó volt, ugyanakkor a róla szóló flashback-kből kitűnik, hogy rajongásig szerette/szereti Rokka-t.

Ha történetet nézzük, akkor van benne egy mesevilágos szál, az unalmas volt, de egyébként elég jól leköti a nézőt, és itt is a flashback-ket tudnám kiemelni, mert itt nem csupán töltelék jelenetek voltak, hanem a történet beépített, fontos részei, ráadásul a szomorkás hangulatba vittek egy kis nevetést Shimao hülyeségei, amiből irtózatos mennyiségű volt, bár ezek a viccesebb jelenetek is keserédesek, hiszen azt azért érezni rajtuk, hogy elmúlt az idejük.

A történetet összegezve azt mondhatom, hogy a josei műfaj díszpéldánya ez az anime, komolyabb hangvétellel, gyönyörű grafikával (a virágok tényleg lenyűgözőek) és szintén passzoló zenével. A hangulatra nem lehet panasz, az egyetlen dolog, amiért nem tudok mondjuk 9 pontot adni, az Hazuki karaktere, valamint a történet vége, ami kissé irreálisra sikerült és egy nagy logikai bukfenc, ugyanis nem tudsz elengedni egy olyan embert, aki ott van melletted (ha elkezded az animét, ezt is megérted). 

Utolsó jó tanács: NE NÉZD MEG AZ UCCSÓ RÉSZT, MERT MINDENT ELRONT!!

Értékelés: 7.9 (utolsó rész nélkül: 8.9)

ÉLJ SZÍNESEN!!

Kiyonori :0)